A brit és magyar jogot nézve két különbséget is találtam nem jogász szemmel nézve. Az egyik a precedens jog, de most nem erről írnék, hanem az ACoP-ról, azaz az Approved Code of Practice-ról. De kezdjük az elején.
Amikor a jogszabályok értelmezéséről és kereséséről van szó, akkor nincs nehéz dolgom, mert a jogszabályok nagyrésze az EU-s irányelveken alapul mindkét országban vagy az EU-s irányelvek részben az angol munkavédelmi jogból merítettek. Akárhogy is, ha a 3/2002 SzCsM-EüM rendeletben meghatározott dolgoknak szeretnék utána nézni itt, akkor a The Workplace (Health, Safety and Welfare) Regulations 1992 -t kell kinyitnom. Viszont néhány dolgot hiába is keresnék, mert nem fogom megtalálni benne például, hogy minimálisan hány fokot kellene biztosítanom a munkahelyeken, mert ezt nem ebben adták ki, hanem a jogszabályhoz tartozó ACoP-ban. Jogilag az ebben leírtakat ugyanúgy be kell tartani, mint jogszabályban leírtakat, ha nem akkor bizonyítani kell, hogy a helyette alkalmazottak legalább ugyanazon a szinten vannak (ez ismerős lehet a szabványok tekintetében). A HSE UK adja ki ezeket az Approved Code of Practice-okat és hozzá guidence-t is. Pl a fent említett jogszabályhoz tartozó kiegészítés itt található. Alább pedig egy részlet:

A kiadványban megjelenik a jogszabály erdeti szövege, mellette a jóváhagyott eljárás és még útmutatás is, ami által minden sokkal érthetőbbé válik. Ráadásul szép, rendezett formában, a szakaszok jól elkülönülve.
Ha jobban belegondolunk egyébként, akkor Magyarországon is van hasonló megoldás a tűzvédelemben a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek, amik nem jelentek meg jogszabályként, viszont kötelező érvényűek.

A magyar Munkavédelmi törvény jó néhány tevékenységet - kockázatértékelés, egyéni védőeszköz juttatási szabályzat stb. - szaktevékenységnek minősít, azaz megfelelő középfokú vagy felsőfokú munkavédelmi végzettség birtokában végezhető. Angliában mindezeket nem kötik végzettséghez. Nyilván a munkáltató érdeke az, hogy hozzáértő, kompetens szakember végezze munkavédelmi feladatokat. Kiemeltem azt, hogy kompetens (competent), mert sok esetben csak ezzel a szóval találkozom, amikor azt keresem, hogy pl. targonca felülvizsgálatot ki végezhet vagy ki oktathat emelőgép kezelést.
Ha jobban belegondolok, akkor sok esetben ez többet jelent, mint akár bármennyi végzettség. Csak egy példát hoznék: rendelkezem ugye munkavédelmi végzettséggel és középfokú tűzvédelmi képzettséggel is - ez a magyar jogszabályok alapján már feljogosítana robbanásvédelmi dokumentáció készítésére! Persze nem vagyok kompetens a témában, hiszen soha nem dolgoztam ilyen környezetben és nincs is gyakorlatom benne. (Az adott szabvány szintén kompetens személyt jegyez meg, mint elvárást a robbánásvédelemben)
Gondolkoztam rajta, hogy miért van ez így és arra jutottam, hogy talán kulturális kérdés ez is. Magyarországon valószínűleg jobban működik az, hogy kicsit túl van szabályozva, Angliában meg nagyobb a piac és a biztosítók nyomása meg az, hogy a munkavédelmi szakemberek és a munkáltatók is el vannak számoltatva, ha rosszul végzik munkájukat.

Ha NEBOSH oldalát nézzük, akkor 5 szinten lehet elérni munkavédelmi képzéseket.
A courses, awards szintű képzések általában, mindenkinek vagy vezetőknek (shiftleader, operation manager) számára ad egy rövid, de jó áttekintést a munkavédelemről és a szabályokról.

A NEBOSH alapvetően nem oktat, hanem vizsgáztat és végzettségeket ad ki. Az oktatást a learning partnerei végzik (akiket ugye osztályoz is - gold, silver, bronze szintre). Persze nem a NEBOSH az egyetlen, aki ezt csinálja, hanem az NVQ is kínál Level 3* certificate-et és Level 5 Diplomát Health and Safety területen. Illetve az IOSH is, de ők csak courses és awards szinteken.
Nos, és itt fel is van adva a lecke, hogy mit válasszunk. A UK health and safety facebook csoportokban időről időre előjön ez a téma, hogy NEBOSH vagy NVQ. A leírtak alapján nekem az jött le, hogy az NVQ inkább gyakorlatiasabb tudást ad, ennek megfelelően a vizsga is inkább gyakorlat. Ettől függetlenül még mindig a NEBOSH-t ajánlják többen, sokszor azok is akik NVQ-t végeztek vagy akár mindkettőt.
Magasabb szinten pedig a Diploma vagy Masters is fel szokott vetődni. A mester képzések egyetemekhez kötődnek már, de ahogy láttam a NEBOSH-nál is van rá lehetőség.
Egy biztos, hogy előbb utóbb be fogom szerezni az RRC International Diploma képzéséhez tartozó könyveket, mert ha nem is kezdem el ezt a képzést, de biztos fog tudni újat tanítani.

*Ha kíváncsi vagy, hogy a végzettségeid az EU-ban milyen szinten, vannak akkor azt a Magyar Képesítési Keretrendszer oldalán tudod megnézni. Pl. a felsőfokú munkavédelmi szakmérnök diplomám Level 6-nek, a középfokú tűzvédelmi előadói végzettségem Level 4-nak felel meg, a környezetmérnök MSc-m pedig Level 7-nek.

Amikor már terveztük a költözést, akkor több magyar kollégám is mondta, hogy majd egy NEBOSH képzést biztos meg kell majd csinálnom, és így is lett. Szeptember végére biztos lett, hogy enélkül fel se hívnak a fejvadászok és be se hívnak interjúra, hiába van felsőfokú munkavédelmi végzettségem (ez itt Level 6 Diplomának felel meg) és 12+ év tapasztalatom. A jelölt leinformálása nehézkes, ha külföldről jön illetve a végzettségeit is nehéz igazoltatni. Szóval beiratkoztam az RRC International online NEBOSH National General Certificate online kurzusára* (van international kurzus is, de abban nincs UK jog). A legközelebbi vizsga december elején volt, arra rögtön jelentkeztem is.
A Certificate végzettség Level 4-nak felel meg, ez nálunk a munkavédelmi technikus szint. Két része van: az egyik a munkavédelmi menedzsment, a másik pedig a munkahelyi veszélyek és kockázatértékelés. A menedzsment rész korábban egy tantermi vizsga volt, de a koronavírus hatására OBE (Open Book Exam) lett, azaz kiadnak egy szcenáriót, hozzá 10 kérdést és van 24 órád, hogy megválaszold kb 3000 szóban. A vizsga nem könnyű még úgy sem, hogy minden könyvet használhatsz, mert ha nem érted a mélyebb összefüggéseket, akkor nehéz értelmezni a szcenárióban felvetett problémákat is. Viszont, ha már ebben dolgozol egy ideje akkor nem lesz nehéz, maximum az, hogy az elvártaknak megfelelő válaszokat adj.
A második résznél pedig egy komplett kockázatértékelést kell leadni a megadott instrukciók szerint, amit tényleg pontosan követni kell, mert ha pl. nem öt különböző veszélykategóriát veszel fel, hanem csak négyet akkor megbuktál.
A viszga decemberben volt, utána volt egy negyed órás interjú a NEBOSH egyik emberével, hogy biztosan én írtam-e vizsgát és február közepén megkaptam az eredményt. (jó hosszú, 60 munkanapos javítási idővel dolgoznak)

Felmerül a kérdés, hogy nem-e ad csalásra alkalmat az, hogy nem kell személyesen részt venni a vizsgán. A válasz igen, a NEBOSH próbál tenni ellene, ezért van a záró interjú is. A rendszer nem tökéletes, de nekem most jól jött, hogy az egészet itthonról meg tudtam csinálni.
A másik, hogy melyik training providert válasszuk szintén egy jó kérdés. Egyrészt a NEBOSH három kategóriába osztja őket - gold, silver and bronze. Nyilván az árak is változnak ezzel. Én az RRC Internationalt választottam, mert a kiadott jegyzetünk nagyon jó (és persze gold kategóriában vannak). Illetve náluk lehetett "mock exam"-et is írni, amit az egyik tutor pár napon belül kijavított és nagyon hasznos visszajelzéseket adott.

Ha valaki ennél tovább is szeretne menni, akkor van NEBOSH Diploma képzés is (level 6) vagy építőiparban kért National Certificate in Construction Health and Safety képzés is. Jó tudni, hogy nem csak a NEBOSH képzések léteznek, hanem más is, de még a piac oldaláról még mindig ez a legelfogadottabb és keresettebb végzettség.

*az online kurzus azt jelenti, hogy vannak videók, de nagyrészét saját magadnak kell elolvasnod és megtanulnod. ha lenne kérdésed, akkor írhatsz a "tutor"-oknak, akik pár napon belül válaszolnak. Van osztálytermi képzés is, ez kb egy hetes képzés illetve van zoom-os lehetőség is már.

Az első nagyobb meghökkenésem, hogy úgy kezdtem el dolgozni, hogy nem kellett előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálaton részt vennem. Helyette viszont kitöltöttem egy "health questionnaire"-t, amiben nagyjából két oldalnyi kérdés után nyilatkoznom kellett, hogy igaz amiket válaszoltam. A kérdőívet nem kell évente kitöltenem, viszont elvileg a változásokat be kellene jelentenem.
Az éjszakai műszakban dolgozóknak van külön éves kérdőív, de ez is önbevallás alapján megy. Ha valamelyik kérdésre "nem" válasz érkezne, akkor kell tovább vizsgálódni, hogy alkalmas-e a dolgozó a munkavégzésre. Nincs foglalkozás-egészségügyi orvos, helyette van a GP, aki kiállítja a "fit note"-ot - ezen szerepelhet valamilyen korlátozás is. Eddig az "amanded duties"-zal találkoztam, amit további komment nélkül nehéz értelmezni, hiszen nem vagyok orvos, hogy eldöntsem, hogy az az adott betegséggel, sérüléssel milyen munkát végezhet a teljes gyógyulásig.
​
Maga az ún. "health surveillance" itt is létezik, de csak bizonyos expozíciók esetében kötelező. Ilyen pl. ha valaki azbeszttel, ólommal vagy más a COSHH* által előírt anyaggal dolgozik. További kockázati tényező még a vibráció, a zaj, az ionizáló sugárzás. A HSE UK oldalán található részletes segítség, hogy milyen esetekben szükséges még.

A nagy WTF az, hogy se targonca vezetőknek, se kézianyag mozgatást végző munkavállalóknak nem kell orvosi alkalmassági vizsgálat, ami a tapasztalatom szerint jó néhány esetben el kellene. 

*COSHH - Control of Substances Hazardous to Health - kb. a magyar kémiai biztonság törvénynek felel meg. Sokszor MSDS-ként nem is tudják miről beszélek, legtöbben COSHH sheet-et emlegetnek, ha a biztonségi adatlapra gondolnak.

 2020. február 1-én lett végleges, hogy akkor biztosan költözünk nyáron. Ekkor még a koronavírus járvány még csak a Kínából érkező hírekben volt érdekes, jobban izgatott minket a Brexit, ami ezen a napon lett végleges: azaz december 31-vel Nagy-Britannia kilép az EU-ból. Mivel még 2020-ban terveztünk költözni így ez minket még nem nagyon érintett, az évvégéig továbbra is szabadon költözhettünk, vízum nélkül.
Az előkészületek közepette (lakás bérlés, költöztető keresés, pakolás, stb.) fél szemmel elkezdtem nézni a helyi álláshirdetéseket is (North-East), ami rögtön feltűnt, hogy szinte az összesben előnyként szerepelt, ha IOSH tag vagy. Szóval beléptem.
Mi az az IOSH (Institution of Occupational Safety and Health)?
Ha nagyon párhuzamot akarnék vonni, akkor azt mondanám, hogy egy munkavédelmi kamara vagy akadémia. Több szintű tagsági rendszere van, ami a végzettségtől és a tapasztalattól függ: 

Én jelenleg Graduate member vagyok a munkavédelmi szakmérnöki diplomámmal és 12+ év szakmai gyakorlatommal. Még nem döntöttem el, de valószínűleg szeretném, majd megszerezni a Charted member statust a nem túl távoli jövőben. Ehhez folyamatos tanulás és fejlődés szükséges illetve az, hogy a már CM és CF tagok értékeljenek. (meg persze pénz is kell hozzá)
​Miért éri meg tagnak lenni?
Az angliai HSE fórumokat nézve megoszlik a vélemény, hogy maga a szervezet mennyire hasznos munkát folytat illetve van-e értelme, de abban mindenki egyetért, hogy álláskeresésnél a munkáltatók szinte elvárják, hogy tag legyél és lehetőleg Graduate, illetve menedzseri állásoknál Charted Member is akár. Ez egy biztosíték a szakmaiságodra.
Fogok még az IOSH-ról írni, de addig is itt a youtube csatornájuk rengeteg érdekes webinárral: